Egy fiatal pár, Signe és Thomas meglehetősen egészségtelen párkapcsolatban élnek, folyamatosan rivalizálnak egymással. Amikor a férfi karrierje hirtelen meredeken emelkedni kezd, a nő a lehető legrosszabbul reagál a háttérbe szorulására. Mindenáron középpontban szeretne maradni, ezért kitalált betegségekkel igyekszik magára irányítani a figyelmet. A kezdeti sikereken fellelkesülve Signe egyre radikálisabb megoldásokhoz folyamodik, hogy igazából megbetegítse magát és ne csak a barátai szánalmát és sajnálatát vívja ki. A Rosszul vagyok magamtól világpremierje a világ legrangosabb ’A’ kategóriás filmfesztiválján, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Un Certain Regard versenyszekciójában volt. A vígjáték azóta bejárta a világ filmfesztiváljait. A Rosszul vagyok magamtól egyik főszereplője, Anders Danielsen Lie számos népszerű skandináv filmben szerepelt korábban (A világ legrosszabb embere, Oslo, augusztus, Július 22., Bergman szigete, A stylist). A Rosszul vagyok magamtól a legjobb skandináv vígjátéki hagyományokat követi.
Kezdődik az út vége. A Halálos iramban saga tizedik része vezeti be a záró fejezeteit a mozitörténet egyik leghíresebb és legnépszerűbb sorozatának, mely a harmadik évtizedében jár, és még mindig jól tartja magát, ugyanazzal a szereplőgárdával, amelyikkel elindult. Dom Toretto (Vin Diesel) és családja számos lehetetlennek tűnő küldetésben bizonyult ravaszabbnak, higgadtabbnak és gyorsabbnak minden útjukba kerülő ellenségnél. Most minden eddiginél halálosabb veszéllyel kell szembenézniük: a múlt árnyékából rettenetes fenyegetés bújik elő, melyet a vérbosszú táplál, és az illető el van szánva arra, hogy szétzúzza ezt a családot, és örökre tönkretegyen mindent - és mindenkit - akit Dom szeret. 2011-ben, az Ötödik sebességben Dom és csapata elkapta az aljas brazil drogbárót, Hernan Reyest, és lefejezte a birodalmát egy hídon, Rio De Janeiróban. Ám azt nem tudták, hogy Reyes fia, Dante (Jason Momoa, Aquaman) szemtanúja volt az egésznek, és az elmúlt 12 évet azzal töltötte, hogy tervet szőtt Dom kegyetlen megleckéztetésére. Dante ármánya szétszórja Dom családját a világ különböző pontjaira, Los Angelestől a római katakombákig, Brazíliától Londonig, Portugáliától az Antarktiszig. Új szövetségek köttetnek, és régi ellenségek bukkannak fel újra. Ám minden megváltozik, amikor Dom rájön, hogy nyolcéves fia (Leo Abelo Perry, Feketék fehéren) Dante bosszújának végső célpontja…
Az egyedülálló, fiatal párizsi nő, Sandra életét kislányának nevelése, tolmácsként végzett munkája és egykor briliáns elméjű, mára hanyatló szellemű apjának gondozása tölti ki. Egy nap véletlenül összefut egy régi barátjával. Ellenállhatatlan erejű vonzalom bontakozik ki közöttük, és – bár a férfi nős – viharos szerelmi viszonyba kezdenek. A szenvedélyek mellett azonban egyre gyakoribb a csalódás és fájdalom is. Sandrának egy idő után kicsúszik a keze közül az irányítás, és napról napra nehezebb döntéseket kell meghoznia mind apja ápolásával, mind pedig saját életével kapcsolatban. A női lélek rezdüléseinek egyik legavatottabb ábrázolója, Mia Hansen-Løve ismét érzékeny, átélhető, hangulatos, és minden fájdalma ellenére mély optimizmusról tanúskodó filmmel örvendezteti meg a közönséget, Léa Seydoux pedig több kritikus szerint is élete egyik legjobb alakítását nyújtja Sandra szerepében.
1757. Hadik András és mindenre elszánt csapata végrehajtja a történelem legvakmerőbb huszárcsínyét. A hétéves háború idején Hadik különleges küldetést kap Mária Teréziától: huszáregységeivel titokban fel kell nyomulnia Berlinig, hogy Nagy Frigyes porosz király távollétében efoglalják és megsarcolják az ellenséges fővárost. Hadik és katonái az éjszaka leple és mindössze hat nap alatt tették meg a 450 kilométeres távolságot, hogy váratlanul rajtaüssenek a városon és az azt védelmező helyőrségen. A képtelen támadás teljesen váratlanul éri a poroszokat, ennek is köszönhető a küldetés fényes sikere. Hadik serege azelőtt távozik az elfoglalt Berlinből, hogy az ellenség erősítése megérkezne a városba. A Hadik egy sodró kalandfilm, ami történelem egyik legdicsőbb, sajnálatos módon kevésbé ismert és tárgyalt mozzanatát dolgozza fel Hadik András merész berlini portyájának és a legendás 24 darab balkezes kesztyű történetének felelevenítésével, igazi sztárparádéval és látványos, nagyszabású akciójelenetekkel.
Az első világháborút követően Magyarország komoly válsággal nézett szembe: már nem volt vezető nemzet az Osztrák-Magyar Monarchián belül, és lakosságát, területét, gazdaságát, illetve vezetését is súlyosan érintette az első Világháború. A nemzet fennmaradása úgy tűnt, hogy az Apponyi gróf vezette Békedelegáció sikerétől függ. A Film bemutatja a magyar békedelegáció küzdelmét egy arányos és tisztességes szerződés megkötéséért, miközben magyar és francia történészek segítségével feltárja azokat az akkori belpolitikai és külpolitikai okokat és körülményeket, amelyek Magyarország ezeréves történelmének legkatasztrofálisabb veszteségéhez vezettek.
Minden kritika, pro és kontra érv ellenére vitathatatlan, hogy a magyar szinkron elválaszthatatlanul beépült a magyar kultúrába, a nézők számára természetes, hogy a tévében magyarul szólalnak meg a külföldi filmek, nemzetközi sztárok – sőt, utóbbiak esetében szinte számon kérik, ha nem a megszokott magyar hangon szólalnak meg egy-egy új filmben. A Magyar hangja… átfogó képet szeretne nyújtani a szakmáról és annak fortélyairól. A hitelesség jegyében készült negyven interjúban több tucat ismert színész és szakember beszél a szinkronszakmáról. A filmben megszólal Molnár Piroska és Szacsvay László, a Nemzet Színészei, valamint mások mellett Bogdányi Titanilla, Csankó Zoltán, Csőre Gábor, Epres Attila, Galambos Péter, Gáti Oszkár, Hevér Gábor, Holl Nándor, Kálid Artúr, Kerekes József, Nagy Ervin, Pogány Judit, Seszták Szabolcs, Stohl András, Zsigmond Tamara.
Miles Morales átrepül a Multiverzumon, ahol találkozik a Pókemberek csapatával, akik épp a puszta létezésükéret küzdenek. Amikor a hősök összecsapnak, Milesnak újra kell definiálnia, mit jelent hősnek lenni.
Pólik József Balcsillag című filmje is, mely egy mindentől elzárt városban játszódik, ahol megállt az élet. Az utcán halottak hevernek, a boltokat kifosztották, katonák járőröznek mindenhol. Szinte mindenki elmenekült a városból, csak néhányan maradtak. Többek közt a film főhőse, egy fiatal fiú, akinek anyját egy olyan rejtélyes betegség támadta meg, amire nincs orvosság. Az évekkel korábban lelépett apa egy nap visszatér, ez az esemény pedig mindent megváltoztat.
A romantikus történelmi Franciaországba kalauzol el A sellő és a Napkirály, amelyben XIV. Lajos király retteg a saját halandóságától, miután egy merénylő golyója megsebesítette őt. Miután a Napkirály értesül arról, hogy egy mágikus vízalatti teremtmény, egy sellő segítségével halhatatlanná válhat, parancsba adja, hogy fogjanak el neki egy sellőt, és szállítsák az udvarába. Mindez bonyolítja a király kapcsolatát a törvénytelen lányával, egy lázadó, szabad lélekkel, aki barátságba keveredik a foglyul ejtett sellővel.
A TRANSFORMERS: A FENEVADAK KORA ugyanazt az akciódús és látványos formulát hozza, amely világszerte elragadta a közönséget. A mozinézőket a 90-es évekbe röpíti, egy világkörüli kalandba az Autobotokkal, miközben behozza a Transzformerek egy teljesen új fajtáját – a Maximálokat – az Autobotok és az Álcák harcába. A filmet Steven Caple Jr. rendezte, a főszereplők Anthony Ramos és Dominique Fishback.
Camille Pissarro nélkül nem lett volna impresszionista mozgalom. Hiszen jogosan nevezzük őt az impresszionizmus atyjának! Merész lépésre szánta el magát, és végig levelezett művészi ars poeticájáról családtagjaival. E bensőséges hangú, sok tényt és összefüggést megvilágító levelek alkották dokumentumfilmünk forgatókönyvének a vázát, melyben megkíséreljük jobban megérteni és megértetni Pissarro életrajzát és pályaképét. A karibi térségben született Pissarro fiatalemberként rajong a festészetért, ezért Párizsba érkezik, és negyvenhárom éves korára maga mellé gyűjt egy elhivatott művészekből álló kis közösséget. Első kiállításukat ugyan csúnyán pellengérre állítja a korabeli kritika, de itt nyerik el megkülönböztető nevüket: impresszionisták. Az elkövetkező negyven év során Pissarro lesz a motorja annak a művészeti irányzatnak, amely már a világ legkedveltebb stílusává vált. Az Ashmolean Múzeum neve régóta egyet jelent a minőséggel. Az Egyesült Királyság első közgyűjteményeként (1683 májusában nyitotta meg kapuit) páratlanul gazdag anyaggal rendelkezik, többek között egy jelentős Pissarro archívummal. Dokumentumfilmünk stábja kizárólagos bejárást kapott ebbe az, impresszionista festőkkel foglalkozó leggazdagabb levéltári anyagba, és a negyven évre visszamenőleg legjelentősebb retrospektív Pissarro kiállítás terébe, így remélhetőleg páratlanul izgalmas és jelentős életrajzi tényeket tud majd elmesélni erről a hihetetlen művészről. Jelen nagyszabású kiállítás az oxfordi Ashmolean Múzeumban az elmúl negyven év legjelentősebb retrospektív tárlata. Cézanne volt, aki Pissarrót „az első impresszionista”-ként emlegette. Az Ashmoleannak egyedülálló gyűjteménye van Pissarro munkáiból, leveleiből és egyéb, rá vonatkozó tárgyi emlékekből.
Világok ütköznek össze, amikor a szupergyorsnál is gyorsabb Barry (Ezra Miller) arra használja a szupererejét, hogy visszafusson a múltba – reméli, hogy ha ott változtat, a jelen is más lesz. Csak a családja sorsát akarja jobbá tenni, a szülein szeretne segíteni, de sajnos, megtörténik, amiért nekirugaszkodott: megváltoztatja a jelent. Egy újfajta valóság csapdájába esik. Ebben Zod tábornok visszatér, és a Föld elpusztításával fenyeget, de nincsenek szuperhősök, akik az emberiség segítségére siethetnének. Ha meg akarja menteni a világot, amiben élt, és vissza akar térni a jövőbe, amit remél, Barrynek futnia kell. És különleges gyorsasága segítségével elő kell kerítenie azokat a szuperhősöket, akik segíthetnek a bajban. De nem pont azokat találja, akikért indult. És nem biztos, hogy az ő önfeláldozása elég hozzá, hogy helyretolja a kizökkent valóságot.